Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
[691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
Áthelyezve - Információk Istvánról
|
Kiacs, az élet Plehanovot, nap, mint nap igazolja
Mivel, Te, a fenti gondolatot Istvánról írtad, így ideírom ami vele kapcsolatban most eszembe jutott.
"Így vézna ügyetlen a testi dologra, adtam fejemet a művészetekre".
"Ha egy úri lócsiszárral, találkoztam bevert sárral,
nem pöröltem, félreálltam letöröltem"
Ha István esetleg a vele kapcsolatos gondolattársításaimat elovasná, talán Ő is legyinten, és motyogná magában: "gondolta a fene!"
Aranynál maradva, gondolataival játszva:
Napfényes, meleg pünkösdi nap,
beült hozzám a vigalom,
mint a madár, ki víg, szabad
Énekel, vidor
zeng a dalom |
A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. (Georgij Valentyinovics Plehanov) |
Drága István. Ha gondolatok, cikáznak, keresnek,ne hagyd, hogy félrevezessenek! Ha kéred, és keresed az Égieket, ahelyes utat megmutatják Neked! Ha türelem kíséri életedet, az angyalok vigyázzák lépteidet. Béke és Szeretet vezessen utadon, amerre jársz boldogság maradjon! Ez apár sor sok szeretettel irodott .ANNÁTÓL ÉS ERICÁTÓL. |
Kedves István!
Tudod mit szeretek benned?
Tebenned ott van a lehetőségek mevalósítására 1 sor készség. Meg is valósítod. Olyannal elbírsz, amiről én nem is álmodom ,és olyanokat is megteszel, amiről én álmodni sem tudok.Hihetetlen! A rajz szenzációs! Kísérjen az Isten különös kegyelemmel,és árassza rád áldásait nagylelkűen!
Igazi szeretettel |
Áthelyezve - Tagok magukról |
Áthelyezve - Tagok magukról |
Áthelyezve - Tagok magukról |
Gratulálok István, csak semmi pánik,te egy Fredy Mercury reinkarnácó vagy!
Nagyon különleges és tiszta ember vagy, persze tehetséges is, amit Isten adott neked. Őrizd meg és használd ki, mert te arra születtél, hogy énekelj. (persze a festészet is hozzád nőt,az is nagyon tetszik)
Én amkor hallgatlak fojtogat a sírás, hát rám ilyen hatással vagy, de gondolom, ezzel nem vagyok egyedül.
Szerintem jó lenne külföldi piacon is bemutatkoznod, már csak azért is, hogy hozz Magyar országnak egy kis elismerést. Nagyon sok sikert és boldogságot, bár ezt a zene mindennap megadja neked.Ne foglalkozz a kritikákkal, csak a pozitív dolgokat figyeld mindenben. A Qwenes vonalat ne hagyd el,mert az is hozzád tartozik, sokan bepróbálkoztak ezzel, de nem sokan tudják olyan jól csinálni,mint te. Szóval, amit kaptál odafentről, azt azért kaptad, hogy használjad!
Üdvözlettel: A pesti Anyukák! |
Vas István A süketnéma kislány című versével szeretnék gratulálni Istvánnak az Aranylemezhez. További sok sikert kívánok. :)
Sok volt a gyerek a szőlőhegyen
A kőkunyhók, sziklák, tőkék között,
Szépek voltak, erősek, kedvesek,
És eleinte nem is vettem észre,
Hogy nem szólal, csak szebb a többinél.
Nem, eleinte nem tudtam, mitől
A komolyság nagy, sűrűkék szemében,
Hogy mosolygása mitől telített,
Nem tudtam, hogy a természet kegyetlen,
Kanyargó árama mit alakított
Mivé, nemcsak a kicsi koponyában,
De tökéletes teste minden apró
Izmában úgy, hogy ötéves korára
Megérjen benne, amit nagy színésznők
tudnak csak felmagasult perceikben,
És homlokig maszatosan, mezítláb,
Minden nézése jelentős legyen,
Minden mozgása rögtön több magánál:
Szépséggé nőtt emberi kapcsolat.
Ó, milyen volt a mosolya! Akárcsak
a kihűlt láva-táj szüret előtti,
Kínálkozó, önfeledt ragyogása,
A földi boldogság ígérete.
Kérdő szeme, kérdőn kinyújtott újja
sem volt már gyermeki, hanem a minden
Titok előtt fájó kiváncsiság.
Ha nemet intett, maga a titok,
A szerelem volt, az elérhetetlen,
A nemet mondva is fájdalmas, édes,
Minden, amit az élet megtagad,
A meg kell halni termékeny tudása.
És az igen! ahogy valakihez
Odaszaladt, kezét kezembe adta,
Tekintete, a nyílt, a védtelen,
Ajándék volt, biztonság, bizalom,
Hogy ember és ember közt van remény.
És búcsúzása! Állt a poros úton,
A Balaton fölött, sziklák alatt,
Körülötte a táj, melyből kinőtt,
A hegyoldalba bújt kis ház, ahol
Megszületett, család, sövény, kutya,
És gyönyörű kezével mintha az
Idő maga, a visszahozhatatlan
Intene még utólszor. És nekem
Több volt, mint mögötte Szigliget
Hegyén a várrom, fönt a gyűrt bazalt,
Mellette a bástyázott teraszok,
Több, mint a szőlőlevelek közé
Bújt, tömör, sárga fürtök, mert nekem
Te vagy legtöbb, természetből kinőtt
Természeten, fájdalmon, pusztuláson
Túlnövő lélek. Nekem a világ
Értelme csak te vagy, emberi szépség!
|
Örülj minden percnek
a felragyogó napnak.
Tárd ki szíved lelked
a fénysugaraknak.
Minden pillanatban
a boldogság ígérete vár.
Mely végigkísér
egy egész életen át!
"2Becsüld meg a reményt
ha az melléd szegődik
A néma beletörődés
igy tán felörlődik!
A jóság a tisztelet
a megbecsülés erény marad!
Őrizd meg örökké
szíved szelíd szívhangjaiban!
§3Nem tudhatod soha
mit hoz a holnap.
Boldog öröm könnyet
vidámságot mélabúkat!
Örülj minden percnek
a jelen igaz valóságának.
Jóindulatnak szeretetnek
az élet apró ajándékának! |
Mindenkinek szeretettel küldöm Várnai Zseni egyik legszebb művét a Csodák Csodája című verset. Marcsi |
Várnai Zseni:
Csodák csodája
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.
A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.
Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés... tavasz!
|
Áthelyezve Fórum - Csevegő |
KÉT HEXAMETER ( JÓZSEF ATTILA)
Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.
1936
|
A költészet napjára ( ápr. 11. - József Attila születésnapja)
|
József Attila
Amit szívedbe rejtesz
Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.
A szerelembe -- mondják --
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.
S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek --
a harctér nászi ágy.
Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.
Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.
Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!
|
|
Sziasztok!A szépségről szól a versem mely akkor a legigazibb ha a lelkünkből fakad!
A szépség vakít ragyog
majd eltűnik csendben,
A szépség készteti önmagát
így egyre teljesebb lessz!
"2A szépség glóriaként hat ránk
sérthetetlen egy remény.
A szépség önönmagunk hite
melyet átformál a világmindenség!
"3A szépség ösztönös
legbelülről fakad.
A szépség az élet a lét
egy öröm érzés pillanat!
"4A szépség könnyed suta
magától eredő természetes.
A szépség gyógyitja , könnyebbé teszi
lelkünket és az életet! |
"A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg."
(Rodin) |
[691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|