Nem régiben érdekes dolgoknak lehetett tanúja több ezer fiatal, köztük én is. Láthattuk és átélhettük, hogyan készülnek a konferálások az RTL Klubnál. Jelen esetben az X faktor felkonferálásairól van szó, amelyeket a válogatókra elment fiatalokkal a háttérben vettek fel. A válogatók lementek 17-én és 18-án, de milyen módon? Nos, ez az a kérdés amire most megadom a választ. Röviden: Ingyen statiszták - avagy, így csinálják a nagyok.
Ne értse félre senki, ez nem kritika szeretne lenni. Csupán a válogatás hangulatát, körülményeit és az ott lévő fiatalok gondolatait napvilágra hozó kis cikk. (Ez a mondat már nem lehetett volna bonyolultabb.)
 

Vissza a lényegre! A helyszín természetesen az RTL Klub székháza előtti parkoló. A producerek, rendezők, operatőrök, szóval a stáb ügyesen elbújtatva egy fekete sátorba, ahonnan néha megszólal a szócsövön keresztül a rendező: "Felvétel lesz! Kamera!" Közben Stohl András megy fel (!) a lépcsőn Ördög Nórival a színpadra. Ők a műsorvezetők, abban a műsorban amelyben az x-edik gént, az x faktort keresik. Találó a név, főleg, hogy a versenyzők a napon álltak "x" faktoros naptejért könyörögve (x = egy pozitív egész számmal).

A "nép" feladata könnyű volt. Integetni kellett a kamerának. De úgy 2 óra múlva már senkinek sem füllött a foga hozzá. Ekkor jön az új ötlet, nehogy unatkozzunk. Kettő taps után kezünkből ikszet kellett formázni (háttér zaj: Queen - We Will Rock You). Ezt sokan nem tudták, mert táska, gitár stb. volt a kezükben. Éppen ezért egy srác akit ott ismertem meg és én össze dobtuk a két kezünk, két fél x-et és nem azt kiabáltuk, hogy x faktor, hanem amit a fáradt, ámde igen jókedvű társaság. KISTRAKTOR!
 

A fiatalokat folyamatosan hívták be az épületbe és így az emberek jobbra és előre nyomultak. Ekkor néztünk ki úgy, mint a szardíniák. Olyan sokan voltak egy kis helyen, hogy nem lehetett elesni. Komolyan! Én kipróbáltam. Ebben a szituációban jött a felsőbb utasítás: "Fogjátok a fejetek fölött ezt a nagy takaróponyvát!" és úgy vala. Mindenki örült az árnyéknak, de annak nem, hogy "elméletben" ugrálni kellene. Ilyenkor hallottam a következőket.

-Ugrani? B***meg, akkor nem fogok visszaesni!
-Most mért? Ennyire utáltok?
-Ez az! Csak egy maradhaaat!!!
-Tyúú, az köszi!
-Megverem!
 

Mentségükre legyen szólva, hogy hangulatot teremtettek. Ott volt Tabáni István, Varga Viktor valamint Horváth István és csapata. Közülük Varga Viktornak volt egy jó megjelenése, amikor azt találta mondani, idézem: "Ha nem búzáztok a kezetekkel (értsd: ide-oda lengetni) akkor lemegyek a színpadról". Mire egy baráti társaság: "Oké, menjél!"

 Volt ott még "integess a helikopteres kamerának", "na, még egy snittet" és "gyerekek, ez lesz az utolsó felvétel" mondat is, úgy 10 percenként.

Később megnyitották a karaokézés lehetőségét a színpadon és bevallom örülök, hogy oda tényleg olyanok mentek, akik tudnak énekelni. Mert kb. 6 órás szenvedés és várakozás után nekem még belefért volna egy ámokfutás is.



Harkai György