Szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy el tudunk-e menni István fellépésére, először anyagi ok és édesapám sok munkája miatt, aztán nem tudtuk, hogy milyen idő lesz. Édesapám bizonytalan időben nem akart nekivágni ilyen hosszú útnak. Én egyáltalán Csepelen sem voltam még soha, Jó, hogy végre nézelődhettem ott is. Elmentünk a Munkásotthon mellett is.

4 óra után indultunk el, 5 óra körül parkoltunk. Még be kellett mennünk a Művelődési Házba, mert volt egy kis intéznivalónk, és a hazajövetelünk előtt is. azután az udvaron nézelődtünk, találkoztunk egy Kormos nevű fekete kiskutyával, a gazdája megengedte, hogy megsimogassam. Azután hívott engem Kiscsillagom azzal, hogy hol vagyunk. Mondta, hogy az első sorban vannak. először megálltunk hátul, de én Istvánhoz közel akartam lenni. Még hátul voltam, amikor megérkezett Petrás Adri, Arnold és Harangozó Erika. Hamarosan bementünk, de édesapám nem maradt bent a sátorban. Közben találkoztam Fulókával, Optival, Hidvégi Évával, Pleesz Évával, Káposztás Gusztávné Magdival, Buzma Annával, Kerivel, Bánsági Györgyivel, Bóta Arival és Kardos Jutkával is. Láttam Magdi nénit és István édesapját is. Amikor odaértünk a színpadhoz, Buzma Anna rögtön lefényképezett engem.

Sátorban volt a fellépés, és ott sokkal melegebb volt, mint kint.

Szeretném felsorolni, hogy miket énekelt István.

1.      Gyönyörű szép

2.      Te vagy a minden

3.      Bárhol

4.      Fényév távolság

5.      Olcsó vigasz

6.      Crazy Little Thing Called Love

7.      Nem lesz már

8.      Pretty Woman

9.      Ez majdnem szerelem volt

10.  Azért vannak a jóbarátok

Az utolsó dalt a capellában énekeltük közösen. Én főleg a Gyönyörű szép című dalt és a többit is halkan énekeltem.

2 lapot és lufit kaptam, 2 lap a fellépés alatt az ölemben volt és a lufi is a kezemben volt, így elég nehezen tudtam tapsolni.

A fellépés után odamentünk Istvánhoz, ott Csillát is láttam. Elmondtam Istvánnak, hogy életem végéig hálás leszek neki azért, hogy olyan érzéseket hozott ki belőlem, amikről korábban magam sem tudtam. A festményeit is megdicsértem. Elmondtam neki, hogy melyik fellépéseken voltam. Viszont nehezebben tudtam vele beszélni, mint gondoltam. A zaj is nagy volt, és valami miatt nehezen tudtam megfogalmazni a gondolataimat. István dedikálta nekem azokat a lapokat, amiket kaptam, és még egy képet. Ezeken kívül Kiscsillagom dedikáltatta nekem Tabáni Istvánnal a Csepeli Hírmondó egyik számát, amiben interjú olvasható az énekessel, és a tavalyi Csepeli Művészeti Hét programfüzetét is. Ezen a rendezvényen is fellépett, amin sajnos nem tudtam ott lenni.

A dedikálásokon kívül Istvánnak még puszit is adtam, és át is öleltem, Pleesz Éva úgy fényképezett le bennünket, hogy átöleltük egymást.

7 óra után indultunk, 8-ra haza is értünk. Odafelé folyamatosan tudtunk menni, hazafelé mindig piros lámpát kaptunk.

Nagyon jól éreztem magam Veletek és Istvánnal ezzel sok éves álmom vált valóra. Sok ilyen élményt szeretnék még.

Súgó 1 hozzászólás

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

1

2013.07.17. 12:28 Évi Kedves Leácska, köszönöm szépen a beszámolódat, örülök nagyon, hogy ebben a felemelő élményben részed lehetett. István otthon volt, lehetett érezni nemcsak a gyyönyörű hangját, hanem  azt a hatalmas szívét is, amit felénk nyújtott. Remélem, hogy még sok hasonló eseményen és koncerten tudsz részt venni, jó egészséget kivánok Neked is és Kedves Családodnak. Sok szeretettel: H.Éva