Élménybeszámolók : Ari - Nem áprilisi tréfa volt hanem egy csodás este a La Gunában |
Ari - Nem áprilisi tréfa volt hanem egy csodás este a La Gunában
2012.04.23. 19:31
Sokat gondolkoztam rajta, hogy folytassam e az Élménybeszámolók írását! A szülinapról még írtam de azóta nem is tudtam más koncertre eljutni a La Gunás Máté Péter esten kívül. Nagyon örülök, hogy ott lehettem, mert számomra ez a fellépés is ugyanazokat az érzéseket hozta mint az eddigiek!
Na de egy kicsit előre szaladtam, szóval piszkozatban leírom magamnak / hogy sose felejtsem el/ aztán meglátom, hogy mi legyen vele.
Most is Kerivel beszéltem meg a randit Csepelen, ha jól emlékszem fél 4-kor találkoztunk a Szent Imre téren. Bár Anna azt írta, hogy ne menjünk korán , mi úgysem tudtunk már mit kezdeni magunkkal és mindig jóval a kezdés előtt ott vagyunk, ezért most is így tettünk.
Boldogan és nagy várakozással néztünk az este elé!
A helyszínre érve először nem tudtuk eldönteni, hogy bemenjünk -e vagy még várjunk kinn, de egy pincér éppen kijött és mondta, hogy már vannak benn, nyugodtan menjünk be.
Úgy is tettünk, Annáék már ott voltak többen. Az egyik pincér az asztalunkhoz kísért, nem volt lehetőség választani, hogy hova üljünk, de végül is nagyon jó helyünk lett csak messze ültünk a többiektől, vagy nem is messze csak éppen nem velük....:( Nagyon helyes, kedves házaspár volt az asztal társunk, akik nagyon szerették Istvánt.
Nagyon kellemes kis hely ez a La Guna, én most voltam itt először ill. amikor elmentem a jegyért és helyette egy "blokkot" kaptam amin meg is lepődtem.
A kölcsönös üdvözlések és elintézni valók után /a nyári tali/ helyet foglaltunk és rendeltünk egy pohár finom / és jó drága/ bort és én nagy élvezettel hallgattam a hölgyet aki nagyon szépen és diszkréten énekelt amig vártunk a vacsira,Többször vele énekeltem amit észre is vett és tapsoltam is neki, a végén megköszöntem és gratuláltam.
A vacsora nagyon ízléses és finom volt, a kiszolgálás a pincérek kedvessége is nagyon jól esett.
Többször kimentünk cigizni és vártuk Istvánt aki meg is érkezett Csillával , így már akkor tudtuk köszönten és láthatta, hogy a Crazy Mamák megint itt vannak.
Úgy láttam, hogy örült Nekünk, hát még mi Neki. A szülők azt hiszem, úgy emlékszem kicsit előbb érkeztek, akiknek szintén nagyon megörültünk és régi kedves ismerősként üdvözöltük Őket.
István egyszer csak a színpadra lépett, ahol alig volt hely mert 3 asztalt még oda is felállítottak. Azt hittem, hogy a szülők, Csilla és valami kiemelt vendég fog odaülni de nem így volt.
Hoztak be Istvánnak egy bárszéket amin elhelyezhette a kis papírjait, jegyzeteit, meg volt a vize is, így semmi nem állhatott az útjába a kezdésnek!
Volt egy kis mikrofon próba és István most is elmondta, hogy egy kicsit zavarban van , mint mindig. Olyan aranyos és szerény volt...:)
Az Ő-vel kezdte itt tanúja is lehettünk, hogy igazat mondott de nagyon profi módon kezelte a helyzetet.
A dalok sorrendjére nem biztos, hogy jól emlékszem de következett a Mond miért szeretsz Te mást, aztán két kedvencem a sok közül az Engedj el, és az ÉRZÉS. A dalok között és a dalokról a jegyzeteiből olvasott fel nekünk, mindegyikhez mondott valami kedveset.
Aztán jött a Te ott állsz az út végén, amiről elmondta, hogy az egyik kedvence és a prózai részt annyira szépen mondta, hogy még a szívem is beleremegett.
Kicsit magányosan éreztem magam mert Kerike is kifordult , mert egyébként háttal ült volna a színpadnak, na nem azért, hogy beszélgettünk volna csak ilyenkor a tekintettünkkel is tudunk beszélgetni és érezzük, hogy mit érez a másik.
Volt egy nagyon édes, megható jelenet amikor Harangozóné Ági kislánya odament Istvánhoz és egy rajzot adott a kezébe! István olyan kedvesen és érdeklődve nézte a rajzot és igyekezett a pici lánnyal együtt megfejteni, hogy kiket ábrázol és amikor megtudta, hogy melyik" alak" Ő akkor boldogan megmutatta a közönségnek is. Nagyon jó apa lesz belőle, a gyerekek láttán szinte elolvad és ellágyul az arca és olyan boldognak látom.....)
A dalok végén természetesen óriási vastaps és örömujjongás volt a mi jellemző István fellépéseire.
Kis bevezető után rájöttünk, hogy most a Rejtély lesz "ami nekem szintén az egyik kedvencem" de azt nem tudtuk először, hogy István kire mosolyog és jön előre, hogy leüljön a lépcsőre. A csöppség újra bátorságot vett és szégyenlősen ott állt István előtt aki ettől kezdve neki énekelte a csodálatos dalt. Hát ez annyira megható volt és Istvánon is látszott, hogy teljesen elérzékenyült, és akkor még az első asztalnál ülő úr bekiabálta, hogy " SZERETÜNK ISTVÁN, NEM KICSIT NAGYON" István kézfogással köszönte meg a kedvességet. Hihetetlen jó érzés fogott el engem is szinte éreztem a szeretet áramlást a lelkek találkozását. Kicsit meg is könnyeztem ezt a szép estét többször is.
Magdiék a dal végén odaadtak Istvánnak egy prózai szöveget a Rejtélyből, amit István gyönyörűen el is olvasott nekünk, nagyon szép volt. Nagyon szeretem a beszéd hangját is...::)))
Az Éjszakák és Nappalok is hatalmas sikert aratott és a közös éneklést István megköszönte nekünk.
Aztán az Elmegyek ami mindig fájdalmasan szép, mert bizony ilyenkor mindig eszembe jut, hogy vajon meddig tudjuk még követni Őt mi idősebbek és csak remélni tudom, hogy még jó sokáig de valahogy mindig fájdalommal tölt el a gondolat. Ezt a dalt felállva közösen énekeltük , ami mindig a tisztelet és az elragadtatottság jele nálunk és István ezt mindig meg is köszöni nekünk.
Pár szóval a szerzőknek is megköszönte a dalt és elmondta, hogy ezt Máté Péter tudta igazán szépen énekelni, amivel persze egyetértettünk de az is elhangzott, hogy István előadásában a dalok egy másik értelmet is kapnak.
Bakacska ezzel a megjegyzésével egy nagyon aranyos kis párbeszédet indított el, nekem legalábbis nagyon tetszett és úgy láttam, hogy István is élvezte és szívesen osztotta meg a gondolatait. Beszélt arról, hogy a zene a szíveket kapcsolja össze és a lelkek kommunikációja és, hogy mindenkiből csak egy van és az pótolhatatlan vagy valami ilyesmit mondott.
Többen csatlakoztunk ehhez a kis beszélgetéshez, én nagyon élveztem.Magdiék, még egy régi dalt is elénekeltek Istvánnak " a boldogság az igazi nagy siker, mig élsz a tapsot nem felejted el" Ez is aranyos volt.
Az utolsó dal ami be volt tervezve az Azért vannak a jó barátok, István kérte, hogy mindenki énekelje együtt ha van kedve mert sose erőszakolja ki a közös éneklést vagy a tapsot, csak az Ő kedves módján eléri mind kettőt.
Az egész koncertre az óriási siker és taps volt a jellemző amit most nem hangsúlyoztam ki annyira de a végén persze nem akartuk elengedni kedvencünket és kértük többen, hogy még énekeljen nekünk. Természetesen kis rábeszélés és szabadkozás után, hogy ez Máté Péter est, meg is kaptuk a Ments meg-et acapella és a Nem lesz már zenei kísérettel. Lehet , hogy számított is rá, hogy az "indulónkat" is kérni fogjuk nem hiszem, hogy pont véletlenül volt ott a cd. A nem lesz márt én neveztem el az egyik élménybeszámolómban az indulónknak , bár tudom, hogy ez nem mindenkinek tetszik de sokunknak meg igen.
A koncert után dedikálásra és egy kis beszélgetésre is jutott idő. Mielőtt odamentünk volna Istvánhoz kimentünk levegőzni többen és amikor visszamentünk Kerivel hagytuk az idegeneket odajutni Istvánhoz. Örültünk, hogy nem csak mi állunk sorba.Virágos Terikétől kaptam egy szép képet megint az írattam alá Istvánnal és egy pár szót a színházról is beszéltünk. Most sikerült megértenem ezzel kapcsolatban az álláspontját.
Annyira izgultam, hogy el is felejtettem, hogy vittem Neki egy "patkolt" tojást de akkor még egyszer kivártam a soromat és az idegeneket megint magam elé engedtem, pedig úgy izgultam, hogy fog -e Neki tetszeni, mert a csomagolás nem volt valami szép és nem is volt eltervezve csak véletlenül került a kezembe indulás előtt mert kerestem valamit. Két évvel ezelőtt vettem a Vörösmarty téren többet, ez az egy valamiért megmaradt és István nagyon örült neki és megdicsérte a szép kis tojást.
Nekem mindig jóleső érzés István közelébe kerülnöm, ezért nem igérhetem meg senkinek, hogy legközelebb nem teszem és nem is nagyon szeretem ha megmondják hova álljak vagy mit csináljak.
Mióta Rock Band koncertre is járunk Kerivel tudom, hogy ez máshol is így van. Zeffer Andrást a Tűzoltok napján ismertem meg mert István előtt énekelt.
Azóta 10 -15 koncerten voltunk és mindig az első sorban holott Zefi és a rajongók is tudják, hogy mi elsősorban István rajongók vagyunk.
Nekünk csak szeretni kell továbbra is nagyon és most még jobban mert nem túl sok a fellépés.
Mindent összevetve, nagyon jól éreztem magam, az utolsók között jöttünk el csak Hidas Attila és az Iwiw-es lányok közül maradtak még egy páran.
Na most már láthatjátok , hogy miért gondolkoztam, hogy megírjam-e ezta beszámolót. senkit nem akartam megbántani és nagyon várom a Május 1-i fellépést, amit az első sorból szeretnék élvezni....)
Egy fontos dolog kimaradt....nagyon örülök, hogy megismerhettem Giababát a mi Giánk Zoliját aki nagyon szimpatikus volt ott is, és Csevegőbe írt gondolatai is nagyon tetszettek. Sok boldogságot és sok közös koncertet kívánok Nekik!!!
|
Loncikám!
Hát képzeld csak én is beálltam a "nyögdíjasok" sorába de azért jól esett, hogy nem tartasz idősnek