|
Vibodiko - FELKELT A NAPUNK…..ISTVÁNHOZ UTAZTUNK….
2012.01.30. 22:19
BUDAPEST, 2012.január 28.
(Kissé módosított szövegrész az István a királyból)
Születésnapi összejövetelre, baráti találkozóra indultunk az ország minden részéből és a határon túlról is, hogy felköszöntsük kedvencünket, Tabáni Istvánt.
Hetek óta nem volt kérdés, hogy elmegyek. A HANGGAL a fülemben közelítettem a célhoz. Magammal vittem a férjem fejcsóválását, sok mindent kifejező tekintetét, benne ezer kérdését, melynek lényege az volt, hogy ugyan mit tud ez a Tabáni, hogy mintegy vezényszóra, buszra, vonatra, autóba pattannak oly sokan, sok helyről határon túlról is és erős szél, hideg idő ide-vagy oda, gondolkodás nélkül utaznak…………Nem érti, mert az előző, közösen leélt évtizedekben ilyesmi nem volt jellemző. Azért már edződik, nem kérdez, csak az a tekintet,………sok Tabánista feleség látott már ilyet….
„MINDENKINEK VAN EGY KÜLÖNLEGES EMBER AZ ÉLETÉBEN, AKI KIVÁLTSÁGOS HELYET FOGLAL EL A SZÍVÉBEN. AKIÉRT MEG KELL MOZDULNIA.” (J.J.Stalter)
Hát nekünk is van egy ilyen különleges emberünk, és örülök, hogy kiváltott sokunkból olyan érzéseket, érzelmeket, ami miatt úgy érezzük, hogy amikor arra lehetőség van, akkor mozdulni, indulni kell.
Egy kellemes, budai vendéglőre esett a választás, ahol boldog, egymásnak is nagyon örülő, várakozással teli emberek gyűltek össze.
„KIK MESSZE VOLTAK, MOST MIND ÖSSZEJÖNNEK
A PERCET ÉDES SZÓVAL ÜTNI EL,
AMÍG A TÉL A MEGFAGYOTT MEZŐKET
KARCOLJA ÉLES, KÉK JÉGKÖRMEIVEL.” (Kosztolányi Dezső)
A várakozás kellemes beszélgetéssel, ismerkedéssel telt, hiszen mindig vannak újabb és újabb résztvevők. Ott volt István kedves, aranyos volt munkatársnője, a múzeumi Margitka. Teljesen meg volt hatódva, hogy milyen sok helyről felkerekedtünk azért, hogy köszönthessük az ünnepeltet. Örült, hogy sokan szeretjük, hálásan mondta, hogy milyen jó, hogy vagyunk, és István bizony megérdemli, hogy legyenek mellette, mert nagyon rendes, szeretnivaló fiatalember. Nagyon tetszett neki a legutóbbi Bogika alkotta Képes Krónika.”Véletlenül” ott volt, mert Opti elvitte magával. Margitka nem is gondolta, hogy ilyen komolyan követjük István útját. Sajnos egyáltalán nem foglalkozik a számítógéppel, pedig be akartuk szervezni a portálra, Bogika felajánlotta, hogy az összes krónikát elküldi neki e-mailben, de így tárgytalan……..Kár. Biztosan tetszene neki mind, és jól érezné magát a portálon is.
Telt-múlt az idő és hamarosan megérkeztek, akikre vártunk és kezdetét vette a lélekre, érzelmekre ható, szép pillanatokban gazdag ünneplés. A szülők léptek be először az étterembe, mögöttük István Csillával. Szeretettel, szívvel-lélekkel készített születésnapi portálos videók vetítése vezette be a programot. Ezek egy részét állva nézte végig mindenki, és láthatóan célba értek, nagy tetszést arattak. Mind szép, olykor megható, máskor mosolyt keltő képek és a hozzá illő zene csodálatos egysége volt.
Aztán a jelenlévők elindultak kisebb és nagyobb csomagokkal, dísztasakokkal, virággal, hogy felköszöntsék az ünnepeltet, néhány mondatot váltsanak vele. Kattogtak a fényképezőgépek, működtek a felvevők, újabb fényképek százai, ezrei készültek……Egészen sok idő jutott arra, hogy az ajándékok átadásánál személyes beszélgetésre is sor kerüljön. Persze minden relatív, hiszen mindenki örült volna, ha még többet beszélgethetett volna, mert telhetetlenek vagyunk és beszélgetésből semennyi nem elég. Az egész találkozó családias, kellemes hangulatú, vidám baráti összejövetel volt, mindenki gyűjtötte magába az élményt, a pillanatokat, az érzéseket, amiket ott átéltünk. Közben újra és újra megállapítottuk, hogy milyen szép pár együtt István és Csilla, kedvesek, szerények, barátságosak, ránézésre is egymáshoz valók.
A rajongók mindegyike komoly gondolkodás, fejtörés után döntötte el, hogy milyen ajándékkal lepi meg Istvánt, mert valami egyedit, különlegeset, vagy éppen hasznosat akart adni, ami talán másnak nem is jut eszébe…………..
„EGY AJÁNDÉK ÉPPEN ANNYIT ÉR, AMENNYI SZERETETTEL KIVÁLASZTOTTÁK.” (Thyde Monuier)
Hát itt hatalmas szeretet érződött abban, ahogy döntöttek az ajándékozók, és biztos vagyok benne, hogy ezt István is érezte és otthon is érzi, amikor nézegeti az ajándékait.
István mindenkire figyelt, érdeklődéssel hallgatta meg a hozzá szóló mondatokat. Látszott, hogy szeretne mindent, mindenkit elraktározni emlékei közé. Meghatódott, csodálkozva, néha hitetlenkedve azon, hogy tényleg neki szól az ünneplés, figyelmesen, a vele szemben álló szemébe mélyen belenézve fogadta a gratulációkat.
„A SZEME…………A NAP IS ÍGY NYILALL ÁT AZ ERDŐ LOMBJAIN. A LELKEMBE NYILALL A SZEME SUGARA. S A LELKEM EGYSZERRE FÉNNYEL ÉS ZENÉVEL TELT MEG…………..” (Gárdonyi Géza)
Nekem decemberben pattant ki a szikra a fejemből, hogy meg kellene próbálnom István valamelyik dalszövegét angolra fordítani. Ismeri mindenki azt az érzést, amikor valami beveszi a fejedbe magát, és nem tudsz tőle szabadulni. Így voltam én a Ments meg szövegével……..egy-egy mondat motoszkált bennem, amit próbáltam angolul kifejezni. Lassan elkészült a mű, amin aztán még hetekig finomítottam, kerestem a még megfelelőbb szót, kifejezést. Aztán felbátorodva az első fordítás eredményén, jött a Repülj hát……Összességében pont a születésnapra el is készültem a két szöveggel. Az utcán is, otthon is folyamatosan énekeltem, teszteltem, hogy minden a megfelelő helyen legyen, hangulatában, dallamában, rímekben, érzelemvilágában, mondanivalójában adja vissza István szövegét. Úgy érzem, a tőlem telhető maximumot kihoztam magamból. (Még soha nem jutott eszembe dalszövegfordítás……egyszer ezt is ki kellett próbálni.)
„AZ EGYETLEN IGAZI AJÁNDÉK, HA MAGADBÓL ADSZ EGY DARABOT.” (Ralph Waldo Emerson)
Azt hiszem, én is adtam egy darabot a szívemből…………..és mivel elkészült a mű, úgy határoztam, megemlítem Istvánnak, hogy van angol fordítás és amennyiben érdekli, oda is adom neki……..
Érdekelte, ebéd után oda is jött az asztalhoz érte, elkezdtünk beszélni a szövegről, éppen belemélyedtünk, amikor jött a pezsgő és az angolóra - sajnos – félbeszakadt. Felajánlottam, hogy „első szülött” fordításaimat segítek értelmezni, kiejtést, szünetet, hajlítási lehetőségeket örömmel megmutatom neki. Kíváncsian várom, hogy él-e a lehetőséggel. Én szeretném…….
Már alakul két másik dal szövege, egyik Istváné, a másikat neki írták…………kattognak az agykerekek, alakulnak a szókapcsolatok. Ismét lesz néhány hetes, hónapos fejtörésem………nekem remek kihívás.
Kitaláltam, ha kedvetek van hozzá, akkor a nyári találkozón megtanítanám nektek valamelyik dal refrénjét angolul. Benne vagytok? Lehetne zengeni magyarul aztán angolul………..rajtam nem múlik.
Na de vissza a szombati találkozóhoz. Micsoda tortacsodák születtek. Azokba is belekerült szív és lélek és hosszú órák alatt készültek el a remekművek. Ötletes, gyönyörű díszítések, finom ízek, igazi csodák. Fuloka, Mónika fantasztikus ajándékot alkottak.
„SOKKAL ÉRTÉKESEBB A MAGAD ALKOTTA AJÁNDÉK. AMÍG KÉSZÍTED, MINDIG ARRA GONDOLSZ, AKIÉ LESZ. NEM EGY PILLANAT CSAK, AMÍG MEGVESZED, HANEM HOSSZÚ ÓRÁK, ESTÉK, AMÍG ELKÉSZÜLSZ. EZALATT BEÉPÜL AZ AJÁNDÉKBA A SZERETETED IS.” (Kálnay Adél)
Természetesen tűzijáték és gyertya is járt a tortákhoz. A gyertyák elfújása előtt István mondta, hogy ilyenkor kívánni kell valamit. Elgondolkozott, majd elfújta az első tortán a gyertyákat, majd ismét gondolkozott és elfújta a másodikon is………..
„SOHA NEM VAGY TÚLKOROS AHHOZ, HOGY FELÁLLÍTS EGY MÁSIK CÉLT, VAGY MEGÁLMODJ EGY ÚJ ÁLMOT.” (Les Brown)
Nagyon kedves, megható volt a Tamás-Péter család gitárral kísért két éneke. Mind a két dal annyira szívből jött, szívhez szólt és komoly mondanivalója el is gondolkoztatta a hallgatóságot. Mindenkire nagy hatással volt. Figyeljétek a végét:
„NE KÉRDEZD HÁNY NAPOD VAN MÉG. NYUGODJ MEG, LESZ MÉG ÉPP ELÉG,
DE ADDIG IS, MÍG EGYSZER MINDEN VÉGET ÉR, MAGADHOZ HŰSÉGES LEGYÉL.” (Bródy János)
István ehhez kapcsolódva mondta el nagyon szép, remek gondolatokat tartalmazó beszédét, ahol meghatottan köszönte meg, hogy ott voltunk vele, gondoltunk rá, és mik is a fontos dolgok az életben. Majd hallgassátok meg ismét ezt a videó-felvételt…
Még egy kis örömzenélés következett, István kölcsönkérte a gitárt és pengetett egy keveset.
Mindennek vége lesz egyszer, maradnak a szép élmények, emlékek, elérkezett itt is a búcsú pillanata. Abban a reményben búcsúztunk egymástól, hogy lesznek még találkozók, lesznek remek fellépések, csodálatos dalok, énekelhetünk majd együtt.
„TÖLTSÖN EL BOLDOGSÁGGAL, AHOGY MÁSOKKAL EGYÜTT SZÁRNYALVA ÉNEKELSZ. MERÜLJ EL NE CSAK HALLGATÓKÉNT, DE RÉSZTVEVŐKÉNT A BORZONGATÓAN SZÉP ZENÉKBE, ÉS LÉGY TE IS RÉSZESE ANNAK A GYÖNYÖRŰ BIRODALOMNAK, AMIT ÚGY HÍVUNK: ZENE, ÉNEK.” (Fekete-Kiss Sándor)
Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy létrejött ez a találkozónk, ahol mindnyájan jól éreztük magunkat és sokáig fogunk emlékezni a megható, felemelő, kellemes, boldog, vidám születésnapi parti minden pillanatára. Szép volt, nagyon jó volt,örülök, hogy eljutottam ide.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Születésnapok
Súgó
Frissítés
hogy a nyári taliig (ami úgy néz ki, hogy "sinen" van, legalábbis István fellépése) meg is tudjuk tanulni. 
ezt a tartalmas élménybeszámolót, jól visszaadtad az összejövetel hangulatát. Az idézeteid - amit nem tudom honnan varázsolsz elő mindig - szokás szerint finoman illeszkednek az írásodhoz. 
Köszönöm
Mert nem maradt el a szívszakadás 
Szívmelengető érzésekkel átitatva sikerült felidézned a szülinap hangulatát, minden percét újraéltem, meghatódva, boldogan…
, és ezek a csodálatos, ideillő idézetek egészen különlegessé teszik az írásaidat!
Egy hete lesz, hogy találkoztunk. Szerencse, hogy nem ebben a nagy zimankóban volt a progra, mert akkor valószínű kevesebb ember kerekedett volna fel.. Örülök, ha úgy gondoljátok, hogy egy kis érzés visszajött a szombati napról. Köszönöm, hogy elolvastátok.
Az angol szövegekkel kapcsolatban: úgy gondolom, hogy még egyáltalán nem publikus. Várom, hogy a címzett mit reagál rá, és egyáltalán reagál-e rá.......Lehet, hogy lesz szebb, lesz jobb, lesz más...........fordítás mástól, és akkor lehet majd választani. A nyári találkán egyébként néhány refrént könnyedén meg lehet majd tanulni........