| Élménybeszámolók : Ari - Karácsonyi party Csepelen, ISTVÁN Csiszes győzelmének 2. évfordulója!!! |
Ari - Karácsonyi party Csepelen, ISTVÁN Csiszes győzelmének 2. évfordulója!!!
2011.12.28. 21:05
Megpróbálom leírni a leírhatatlant, a csepeli Karácsonyra ill a 2.évfordulóra gondolok, amit együtt ünnepelhettünk.
Nagyon megörültünk amikor kiderült, hogy idén is lesz lehetőségünk megünnepelni István Csiszes győzelmét és ráadásul egy karácsonyi party keretében amire meghívást kaptunk.Engem már ez is nagyon meghatott és nagyon nagy izgalommal készülődtem az eseményre, mint a többiek is.
Kerike elvállalta, hogy kimegy a vidékről érkező Lányok elé a csepeli hévhez a Boráros térre azzal a feltétellel, hogy a 14.26-os járatot el kell érni, hogy ne késsünk le a 15 órakor kezdődő összejövetelt.M. Évikével is azt beszéltem meg, hogy várom Őket a hév végállomáson Csepelen és onnan együtt megyünk tovább.
Miközben várakoztam mert egy kicsit hamarabb odaértem, a Mi csepeli Julikánk érintette meg a karomat akit már nagyon régen láttam.Megörültünk egymásnak és beszélgetve vártuk a Lányokat aki meg is érkeztek a megbeszélt időpontban.
Nagy örömmel üdvözöltük egymást és elindultunk István egykori általános iskolájába amit csepeli ÁMK-nak hívnak ma. Előtte azért még megmutattam Istvánék házát sőt az ŐŐŐ ablakát is.:)
Mindenki azt hitte, hogy én tutira tudom a helyszínt de ez nem így volt, egyszer voltam ott amikor egy verseny díjátadására hívták meg Istvánt ahol Keri és Kiscsillagom is ott volt. Végül is vitt a szívünk és nagyon könnyen odataláltunk, ahol már többen vártak bennünket.
Rengeteg enni és innivalót vittünk a jeles alkalomra ami egy szépen terített asztalra volt kihelyezve.
Szép lassan gyülekezett a baráti társaság és már elmúlt 15 óra amikor Istvánék megjöttek.
Pont akkor jöttünk be amikor megérkeztek és István egyszer csak mellettem állt.Emlékezve Opti felhívására nehezen de kibírtam, hogy nem puszival üdvözöltem hanem csak megsimogattam a karját és elmondtam Neki , hogy miért nincs puszi, pedig mintha Ő is arra számított volna. Voltak nálam fegyelmezetlenebbek is így aztán ezt az ígéretünket nem tartottuk be a későbbiekben. Na de egy kicsit előreszaladtam...
Tehát megjöttek Istvánék /Papa, Mama, Erzsike és a drága kis Emma/ akiket tapssal köszöntöttünk.
Kis téblábolás után István megköszönte, hogy ilyen sokan elmentünk és karján egy kis kosárral, házi készítésű mézeskalácsot kínált mindenkinek. Olyan aranyos, kedves volt és annyira csinosan festett az új zakójában, hogy Mindnyájan olvadoztunk a boldogságtól.Olyan jóleső érzés volt, hogy most is kaptunk egy kis ajándékot Tőle, sőt még azt is mondta, hogy van szívecskés is amikor többünknek karácsonyfát sikerült kivennie a kosárból.Mondtuk ez is jó , mert Tőle kaptuk.Istvánból annyi szeretet áradt felénk, hogy azt elmondani nem nagyon tudom , ezt át kellett élni, érezni. A kosár egyébként az volt amiben Wadikánk vitt Neki ajándékot / mézet stb./ a Mamától tudom akivel sikerült többször is beszélgetni azt est folyamán. István elmondta, hogy Erzsikével közösen készítették a kis formákat, gondolom Ő nézte, hogy hogyan készülnek.
Amikor Mindenki megkapta az ajándékot, talán utána következett az Emlékalbum átadása, amit Bogi adott át az összes rajongó nevében. Nagyon szépen beszélt és István is meghatódott ennyi figyelmesség , szeretet láttam.
Beszélni kezdett de Keri félbe szakította , hogy átadhassa Neki a közös tortát amin nagyon nehezen sikerült meggyújtani a tüzijátékot. Úgy volt, hogy ketten adjuk oda de én menet közben meggondoltam magam , Keri még hátra is nézett, hogy hol maradok. szerintem ez így volt jó, az ő ötlete volt tehát hagytam megvalósítani neki.
Ha jól emlékszem ezek után következett a hatalmas torta felszeletelése, amit Istvánék hoztak. Hát nem egy házi tündér a szentem de nagyon igyekezett és sokunknak saját kezüleg nyújtotta át. Én is megvártam egy olyan szeletet amitTőle kaptam, mert Erzsike is segített a kiosztásban és még a szalvétát is István kezéből vehettem át. Közben a pezsgők is előkerültek és a fiuk /Hidas Attila és Padrienn férje/ segítettek Istvánnak kibontani és tölteni is de persze többen /én is/ ezt is Tőle akartuk megkapni.
Koccintott mindeki-mindenkivel és elkezdődött egy kötetlen beszélgetős , családi-baráti összejövetel ahol szeretet járta be a termet.
Sokan ajándékkal kedveskedtünk Neki és nagyon izgultunk, hogy fog e örülni? Pedig tudjuk, hogy Ő még legapróbb ajándéknak is úgy tud örülni mint egy kisgyerek.
Nagyon ötletes és szép ajándékokat rejtegettek a zacskók és István mindegyikbe belekukkantott.Nem sorolom fel, hogy ki mit vitt mert valaki biztos kimaradna, az enyémből is csak egyet emelek ki, egy kis elefántot is vittem, a szájában egy régi papir 200-al. Mosolygott rajta és tetszett Neki de azért megkérdezte, hogy mit jelent, hát én elmondtam Neki, hogy gazdagságot, szerencsét stb. Mindenkinek volt ideje beszélgetni az ajándék átadásával egyídejüleg ,én is elmondtam neki, hogy még 20 év múlva is megyünk utána a kerekes székkel. aztán valamelyik videón hallottam, hogy Fulóka is mondott ilyesmit amikor énekeltünk.
Mert bizony valóra vált az álmunk, a Mi Fiunk elhozta a gitárját /jól titkolta/ és csak nekünk, csak ott, a kör közepére ülve gitározott a Drága! Persze a mikor ez kiderült óriási ujjongás és tapsolás volt a reakció. Annyira figyel Ő is ránk, tudja mivel tud örömöt szerezni és azt meg is teszi.
A dalok nem biztos, hogy ilyen sorrendben de volt az Azért vannak a jóbarátok, amit úgy vezetett fel, hogy mi barátok vagyunk Vele.
ÉRZÉS teli érzéssel gyönyörű szépen, szívhez szólóan bár a gitárt sokáig kellet hangolni, mondta is, hogy másikat kell venni.
A repülj hát a capella, nagyon szép volt! A dalok között beszélgettünk, faggattuk István, hogy Ő mit szeretne de nagyon ügyesen tud kitérni a válaszok alól amire nem igazán akar felelni. Azt is kérdeztük még hogy kik azok akiket szeret és milyen dalokat szeret még azon kívül amiről tudunk , de egy idő után én úgy láttam, hogy szívesebben beszélt Magáról és a saját dalairól vagy amit Neki írtak és szívesebben is énekelte.
Azért elénekeltük a Közeli helyekent, nagyon jó volt Vele énekelni.
Következett talán a Rejtély szintén a capella, nekem most ez a dal az egyik kedvencem, csodálatos volt ahogy ott felállva énekelt nekünk. A kis Emma is kivette a részét a közös éneklésből, mert időnként megpengette a húrokat és várta, hogy tapsoljunk neki ami meg is történt és egy párszor ezt eljátszottuk.
Ami még meglepő és újdonság volt nekem, hogy a Mama is végig fényképezett , videózott, eddig ezt nem tette, előbb -utóbb rábeszéljük az internetezésre is.
Talán az utolsó az INDULÓNK volt a Nem lesz már, amit annyira szeretünk mindannyian és ahogy az öklével mutatja, hogy "áttörök rajta"hát az csúcs!
Azt hiszem nem volt több dal de ez a közös éneklés mindannyiunk szívében örök emlék marad és ez az egész este is ,aminek rohamosan közeledett a vége.
Este 18 óráig volt lefoglalva a terem de Keri és a Mama ügyeskedésének köszönhetően kaptunk egy plusz órát. A portás bácsi is kapott egy kis enni és innivalót ezért megkegyelmezett nekünk és tovább maradhattunk.
Sok vidéki társunknak azonban mégis csak el kellett indulni mert a vonat és busz nem adott ilyen engedményt , kedvezményt és nem írták át miattunk a menetrendet. Bárhogy is volt ez a Karácsony mindannyiunk számára örök emlék marad és bár fájó szívvel de boldogan és teli szép élményekkel , érzésekkel indulhatott Mindenki haza.
Mi egy páran egészen a végéig maradtunk és hosszas búcsúzkodás után Istvánéktól fájó szívvel de boldogan és élményekkel telve köszöntünk el és ültünk fel a csepeli hévre. Én a Szent Imre téren leszálltam és búcsút intettem a Lányoknak akik végállomásig mentek. Gondolom tovább beszélgettek amig csak meg nem érkeztek a Boráros térre.
Aztán pedig amikor hazaértünk, jöttünk mesélni az itthon maradottaknak.
Sajnos nem sikerült átadni azt est hangulatát ,mert vannak dolgok amiket nem lehet elmesélni, hát ez is egy ilyen esemény volt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Születésnapok
Súgó
Frissítés
Szeretettel ..Erika...
Jött a szíved-jött a szíved most is! 
Kerikém!
A Te ajámdékodról azért nem írtam mert nem voltam benn az átadásnál, biztos szívtam a jóóó levegőt odakinn de örülök, hogy Itván ennyire örült neki
és azóta már fel is avatta a kis gitárt