|
Ari - Augusztus 20.-a Városföld /ISTVÁN nap/
2011.08.29. 19:41
Az előző beszámolómban már leírtam, hogy mekkora öröm ért minket Kerivel amikor Hanna felajánlotta, hogy velük le tudunk menni Városföldre , de egy csomó probléma is felmerült amit meg kellett oldani...
A Bem téri koncert után is Kerinél aludtam és másnap reggel együtt mentünk az Anyukájához, hogy Lexykét biztonságba helyezzük.Amikor engem is meglátott a Mama, mondta, hogy látja megint valamiben sántikálunk. mi töredelmesen bevallottuk, hogy mit tervezünk, Ő szegény mondta, hogy nem örül annyira de mit tegyen? Velünk nem lehet bírni ha Istvánról van szó, pedig amúgy elég normálisak vagyunk.
Különben Ő is szereti Istvánt, Keri meg szokta Neki mutatni a képeket, videókat. Szóval zöld utat kaptunk....hurrá
Hannáékkal úgy beszéltük meg, hogy Vecsés-nyugatig kimegyünk a százhármas busszal és ott felvesznek minket, onnan már egyenes út Dunaföldvár!
Úgy is volt de előtte még beugrottunk hozzájuk mert a kislányának valami iskolaváró buli volt és Őt még el kellett vinni a kis társaihoz. Jó sok gyerek gyülekezett már a kapu előtt és először azt hittük, hogy nem engedik be őket de lehet, hogy nem akarták folyamatosan nyitogatni az ajtót. Végül is mindenkit beengedtek és mi elindulhattuk...
Az úton kiről is beszéltünk volna nem másról csakis Róla de azért egy kicsit visszafogtuk magunkat, mert közben kiderült, hogy Hanna férje nem nézi meg ISTVÁNT csak levisz minket.Így még nagyobb köszönet neki hiszen ezek szerint ő nem rajongó de egy nagyon jó férj.Kellemesen telt az út, bár egyszer eltévedtünk.
A helyszínen nem voltak akkor még túl sokan amikor megérkeztünk de közükünk már többen az elsősorban ültek. Valami eredmény hírdetés volt éppen, mi annyira megörültünk egymásnak mintha nem előző nap találkoztunk volna.
A székeket önkiszolgáló módon magunk vittük az első sorban, közben folyamatosan érkezett a nép és mi is egyre többen voltunk. Kialakult a rajongói létszám az elsősorban és nagyon vártuk Istvánt, aki egyszer csak ott is termett, Csillával és egy ismeretlen fiúval, mert Petiék elutaztak nyaralni.Megérdemli a drága és Rencsikénk is, sok boldogságot nekik. Nagy öröm volt Rencsivel találkozni előző nap, amit elfelejtettem megemlíteni az előző beszámolómban azt hiszem. A helyi néni mondta, hogy megjött a Művész úr ezért mi jól meg is tapsoltuk őt.
István a színpadra szökkent vidáman, jókedvűen ami annyira jellemző mostanában Rá.Köszöntötte az egybegyülteket mi pedig RAJONGÓK kórusban Boldog Névnapot kiálltottunk, ami láthatóan meghatotta és jól esett Neki.
A dalok amiket énekelt lehet, hogy nem ebben a sorrendben:gyönyörűen , mély átéléssel Istvánosan csengtek a mi nagy örömünkre...
Gyönyörű szép a címhez méltóan az egyik kedvencem
Te vagy a minden a másik kedvencem
Grazy és a Bohémian , nem is tudom melyiknél Barbikánk táncra perdült és jól megtáncoltatták egymást Istvánnal, nagyon aranyos jelenet volt.Barbi olyan nagylány lett alig ismertem meg!
Fényév, meghatóan
Repülj hát és mi vele repültünk...Olcsó vigasz, ezt is nagyon szeretjük Istvánnal énekelni
Jött az indulónk ill. csak én neveztem el magamban annak a Nem lesz már...vele énekeltük ezt is és persze az összes dalt
A Hazámat a capella énekelte és mi próbáltunk Vele énekelni de ez valamiért nem olyan jól sikerült. A helyi közönség nem volt annyira lelkes de mi rajongók , most is nagyon hálásak voltunk Istvánnak a sok gyönyörűségért amit adott nekünk.Lengettük a fehér sálainkat de most pl. nem jött le a színpadról amikor a Nem lesz márt énekelte, pedig többen terveztük, hogy körbe álljuk ahogy szoktuk mostanában... Szóval nekem ez a fellépés is felejthetetlen volt mint mindegyik az csak lássam, halljam Őt.Most nem volt közös fotó, nem tartottuk fel mert tudtuk, hogy nagy út áll még előtte, azért hát simi és puszi az volt anélkül nem megyünk haza...
Mi rajongók azért kitűntünk a tömegből, mert egy helyi hölgy rákérdezett, hogy mi honnan jöttünk. Mondtuk, hogy Pestről ill. mindenhonnan az ország minden részéről...Azt mondta látja, hogy István mennyire szeret minket, amikor énekelte a Te vagy a mindent sorba mutatott a rajongók során az első , második soron. A hölgy elmondta, hogy Ők is nagyon szeretik, én meg invitáltam Őket, hogy akkor lépjenek be a G Portálra és kövessék velünk Istvánt az országon belül és kívül is. Nem tudom, hogy belépett-e?
Sajnos elérkezett az indulás ideje és csapatunk bővült Babával, aki szintén nem tudott tovább menni Dunaföldvárra a többiekkel... Jó hangulatban telt a hazafelé vezető út is bár Baba egy kicsit többet beszélt Istvánról mint kellett volna de hát Ő nem tudta talán, hogy Gábor nem olyan nagy rajongó mint mi.
Vecsés- nyugatnál ahol felvettek minket ugyanott szálltunk ki és ugyaúgy jöttünk haza. Sietni kellett mert a tűzi játékra mindannyian hazaakartunk érni. Hannáék is készültek fel vonattal, nem is tudom , hogy sikerült -e nekik időben érkezni. Mi még összeszedtük Lexykét és időben hazaértünk, láttuk a tűzijátékot a teraszról, nem volt valami nagy szám és Lexy végig ugatta az egészet.....
Utána folytattuk otthon a szokásos hajnalig tartó Istvánozást...
Most az az álmom, hogy sikerül elmennem Madzagra ha a fiam nem dolgozik ehhez kérem a segítségeteket, imádkozzatok velem...ha megyünk még van 2-t szabad hely a kocsiban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Születésnapok
Súgó
Frissítés
