A lemezeladások akár az 1999-es szint felére is csökkenhettek, de a koncertjegyekből a zenészek nagyobb részesedést kapnak, így összességében jól jártak azzal, hogy a fájlcsere keresztbe tett a cédéeladásoknak, de reklámot csinált a jó zenének. Legalábbis egy norvég tanulmány szerint.

A nagy zenekiadók rendszeresen keltik saját halálhírüket, és ostorozzák ezért a fájlcserélőket. A statisztikák valóban azt mutatják, hogy 1999, vagyis az első fájlcsereprogram, a Napster bemutatkozása óta drasztikusan visszaesett a zenei cédék forgalma, egyes felmérések szerint tíz év alatt a felére. Ennek persze csak az egyik oka a fájlcsere és a netes kalózkodás, jelentős részt vállal a cédék kinyírásában a legális online kereskedelem is, ahogy az iTunes világsikere mutatja.

Egy friss norvég felmérés [1] most arra mutat rá [2], hogy lehet, hogy a zenekiadó cégek rosszul jártak az elmúlt évtizedben, de maguk a zenészek nem. Sőt, átlagosan kétszer annyit keresnek most, mint az ezredforduló környékén, vagyis ők az igazi nyertesei a zeneipar átalakulásának. A felmérés az elmúlt tíz év norvég zeneiparának adatain alapul, készítői ugyan óvnak attól, hogy a tanulságokat általánosan értelmezzük, de a trendet azért jól mutatják. Skandináviában hagyományosan nagy az internetelérések aránya és az általános sávszélesség, a világ legismertebb torrentoldalai nagyrészt skandinávok, így ezt a térséget érhette legerősebben a fájlcsere hatása.

1999 és 2009 között a norvég zeneipar teljes bevétele 1,4-ről 1,9 milliárd koronára nőtt, ami első pillantásra szép eredmény, de ha ezt korrigáljuk az egy évtizedes inflációval, a növekedés gyakorlatilag csak 4 százalékra rúg. A lemezeladásokból származó bevétel drámaian csökkent, még a digitális terjesztéssel együtt számolva is - azonban ezt ellensúlyozta a koncertek, és a zenekarokhoz, előadókhoz köthető ajándéktárgyak (pólók és hasonló merchandising termékek) forgalmának, illetve a rádióktól, internetes oldalaktól és még ezer más forrásból befolyó  jogdíjak növekedése.

A csavar a történetben az, hogy a fő bevételi források közül a lemezeladásoknál a legkisebb a zenészek részesedése. A zeneipar átalakult, a cédék (illetve a letöltött mp3-ak) sokak számára már a koncertek reklámjaként működnek, és a zenészekhez végül összbevételben több pénz jut el, a norvég felmérés szerint 114 százalékkal.

A jelenségben persze szerepet játszik az is, hogy az elmúlt évtizedben a koncertek jegyárai jobban emelkedtek, mint a cédéké, illetve a nyári fesztiválszezon is sokkal sűrűbb, mint tíz éve volt, így a zenekaroknak több a fellépési lehetőségük.