Mint ismert, Tabáni István teremőrként dolgozott, de az alkotás mindig is fontos volt számára. Rajzai és festményei csodálatraméltók, realisták, aprólékosak. Ha jól megfigyeljük, a részletekben van a lényeg, pont úgy, mint a dalai szövegeiben.
    Rajongói tábora egyre csak növekszik, számtalan fiatal és idősebb ember látogatja koncertjeit. Nemcsak közösségi oldalt készítettek neki, hanem komolyan is veszik dalszövegeit. Összejárnak, barátkoznak, lelkesítik egymást a magánéletben. Egyfajta csapattá, klubbá alakulnak. Van, aki verset ír róla, felnéz rá, és vannak, akiknek elég csak a hangját meghallani, és máris jól érzik magukat.
    Tabáni István a Scherzoband zenekarban énekelt. A csapat továbbra is dolgozik, de jelenleg a frontemberük nélkül. A sok fellépés, és meghívás mind leköti az énekest, nehezen van ideje mással foglalkozni. A hirtelen jött ismertség az ő életét is megváltoztatta, de a tények szerint jól viseli és szereti is mostani munkáját. Szívesen tartja a rajongókkal a kapcsolatot, türelmesen aláír mindenkinek. Példakép sok embernek, közvetíti feléjük azt a művészi lelket, amely benne lakozik. Az alkotói világ egy külön élet, amely tehetséget és elkötelezettséget kíván. Odaadással és kitartással sok mindent elérhetünk, a legfontosabb, hogy szeressük mindazt, amit csinálunk. Mindezek mellett legyen erőnk leküzdeni az elénk kerülő akadályokat, higgyünk magunkban.

Végi Judit