Vásáry André: "Mindenki azt mond és gondol, amit akar..."

Vásáry André, a Csillag születik döntőse persze elégedett, hiszen bejött, amit kívánt: semmire sincs ideje! A különleges hangú énekes exkluzív interjút adott a STOPnak.

STOP: - A műsor óta már eltelt egy kis idő, mit gondolsz miért kíváncsiak sokan még mindig a mindennapjaidra?

Vásáry André: - Remélem, hogy azért, mert valamilyen szinten érdekli az embereket az, amit csinálok. Kezdetben nagy az érdeklődés, de gondolom, hogy ez majd csökkeni fog...

- Szerinted minek köszönheted a sikered?

- Azt szeretném hinni, hogy annak köszönhető, hogy az emberek látják, hogy mennyi munka van az egész mögött, s remélem, hogy ezt is észrevették a tehetség mellett. Nagyon sok energiát fektettem ebbe és nagyon sokat képeztem magam, tanultam. Fontos, hogy ez egy őszinte történet, én ilyen vagyok, belőlem jön minden és ezáltal hat is a színpadon.

- Mégis honnan "kaptad" ezt a nem mindennapi hangszínt?

- Ez egy velem született adottság: nem manírozott hang, nem én eldöntöttem el, hogy na, akkor én férfi szoprán leszek! Ez egy képesség és azt gondolom, hogy ritka adomány. Szerintem nagyon jó dolog, hogy ez az embereket megosztja, hiszen ez azt jelenti, hogy nem vagyok közömbös. Egy művész, vagy énekes legnagyobb problémája az lehet, ha az embereknek nincs reakciójuk vele kapcsolatban. Akkor inkább vagy szeressenek, vagy utáljanak!

- Számodra előnyt vagy hátrányt jelentett a hangod?

- Azt hittem, hogy csak engem fognak savazni az interneten, de azt vettem észre, hogy a kollégákat sem hagyták ki: Tabáni Istvántól kezdve Horváth Tomiig, mindenki kapott hideget-meleget, mindent, amit csak el lehet képzelni. Mindez velejáró dolog, de nem mondom, hogy jól esik. A verseny elejétől kezdve tudatosan nem olvastam fórumokat, mert már korábban is elrémített. Nem is tudom, mi kell ahhoz, hogy valaki leüljön és időt szánjon arra, hogy minél durvább dolgokat megfogalmazzon és beírogasson?! Valószínűleg ezzel kompenzálják az emberek a frusztrációjukat... nagyon megdöbbent, hogy emberekben ennyi düh és negatív energia létezik! Nekem soha életemben eszembe sem jutna ilyesmi: ha valaki nem tetszik, nem szeretem, akkor arra sem méltatnám, hogy rászánjak akár két percet is az életemből.

- Számoltál a kritikákkal?
- Van egy mondás: "ha valaki kiáll az utcasarokra, számítson rá, hogy elviszik". Vagyis, ha erre a pályára lépsz, akkor természetes, hogy sok mindenkinek nem fog tetszeni az, amit csinálsz, de sok mindenkinek meg igen. Annak örülök, hogy nem azt kritizálták, hogy nem tudok énekelni, vagy hamis a hangom. Inkább e mögé próbálnak látni, s azt pedzegetik, mennyire férfias. Szabad országban élünk, mindenki azt mond és gondol, amit akar...

- A Csillag születik után színházba vezetett az utad...

- Nagy szerencsém van, mert megkeresést kaptam a Nemzeti Színháztól. Nagyon megtisztelő, hiszen Kossuth-díjas művészekkel leszek egy színpadon. Természetesen emellett vannak koncertfelkéréseim, különböző megkeresések, úgyhogy nem panaszkodom. Korábban azt mondtam, hogy azt az állapotot szeretném elérni, amikor semmire sincs időm, és úgy látszik, ez most beteljesedett: sajnos a barátokra már egyre kevesebb időm jut és a szórakozási lehetőségeket is meg kell válogatnom, mert gondolnom kell arra, hogy másnap énekelek. De mindez édes teher számomra!

- Nem ajánlottak még fel neked olyan szerepet a hangod miatt, amelyet eredetileg nők játszanak?

- A köztudatban ez egy nagy félreértés, ugyanis soha nem énekelhetnék női szerepet. Azok az operaszerepek, amiket rám írtak, férfi operaszerepek: csak ma játsszák nők, mert nincs olyan férfi, aki elénekelje - legalábbis eddig azt hitték. Ezek általában hercegek, apródok, hős szerelmesek, tehát nekem sosem női szerepet kell énekelnem. A barokk korban a kasztrált énekesek olyanok voltak, mint ma a popsztárok - mint például Justin Timberlake -, s hihetetlenül bálványozták őket. Nagy szó volt, ha valaki kasztrált volt! Mivel férfiak voltak ők is, férfit játszottak, csak alt vagy szoprán hangon énekeltek. Szerintem különlegesebb férfiként szoprán hangon férfit játszani.

- Nemrég megjelent a lemezed. Régi álom volt?

- Nagy szívügyem, mert ez életem első olyan munkája, amivel elégedett vagyok. Kicsit elmebeteg módon történnek a dolgok nálam, ugyanis borzalmasan kritikus vagyok magammal, ha visszanézem, vagy hallgatom, amit felvettünk. A lemez első meghallgatása után azt mondtam: "atya ég, ez tök jól szól!" Sokat változott a hangom, nagyon jól eltaláltuk az album tematikáját, vannak rajta pop, dance alapú dalok és abszolút fiatalos hangulatú lett!

- Azt mondtad, volt kire gondolnod a mikrofon előtt, ezek szerint megtaláltad a nagy Ő-t is?
 

- Nagyon óvatos vagyok e téren, épp ezért ezt még nem merném kijelenteni. Hála Istennek nagyon elfoglalt vagyok, így viszont a magánéletre nagyon kevés időm jut, ez pedig egy kezdődő kapcsolatnál nem a legjobb. Az tény és való, hogy érződik az érzelmi töltet az albumon, de nálam nem két hét alatt dől el dolog. Így nem állíthatom, hogy megtaláltam életem szerelmét, lévén, hogy korábban is gondoltam azt, hogy óriási szerelemben élek, s közben kiderült, hogy mégsem. Türelmesen várok, hogyan alakul az életem ezen része.

- Változott valamit a viszonyod a családoddal?

- Örülnek, hogy jól érzem magam és megtaláltam a helyem. Most nincs idő arra, hogy mindent megbeszéljünk. Anyukám félt, aranyos, de nekik kicsit naiv elképzelésük van az életemről.

- Anyukád a távolból is gondoskodik rólad. Ha főzni nem is szoktál, hogy állsz a házimunkákkal?

- Rendben tartom a lakást, de nagyon hektikus vagyok. Akad, hogy egy hétig nem csinálok semmit, de amikor már nagy a rumli, nekiállok, és mindent puccba vágok. A fürdőszoba takarítást és vízkőoldózást nem bírom, s bár mosogatni, vasalni szeretek, mégsem csinálom. Úgyhogy jól jönne egy házvezetőnő!/nevet/

- A műsor után bizonyára sokan felismernek az utcán is...
 

- Igen és abszolút örülök neki. Mindenkivel nagyon szívesen beszélgetek. Hála a jó égnek negatív élményem nem volt, még utánam sem szóltak soha! Sokan azt gondolják rólam, hogy nem adok autogramot, de rájönnek, hogy teljesen a másik véglet vagyok. Néha felmerült a gondolat bennem, örülnék-e, ha olyan lennék, mint az amerikai sztárok, akiket paparazzók vesznek körül? És be kell vallanom, igen! Jó lehet, hogy az egész világon ismerik az embert. A nőknek persze nehezebb: ha olyan kép jelenik meg róluk, amikor nincs rajtuk smink, vagy melltartó, akkor kiborulnak, de ha egy férfi borostás, rá azt mondják, hogy sármos!

- Miben próbálnád ki magad legközelebb? Vagy a zene marad a jövő?

- A zenei vonalat mindenképpen szeretném, hiszen énekes vagyok, igaz a "nagy" magyar zeneipar nincs éppen a legjobb állapotban. Szeretnék lemezeket, szeretném minél több stílusban - de "Andrésan"- megmutatni magam, szeretném, ha a színház is az életem része maradna. Nagyon érdekelne a tévézés: szívesen vezetnék műsort, és tennék egy kirándulást a film világába is.

- Külföldi ajánlatot is kaptál. Nem hiányozna a család, a barátok?

- Valamit valamiért. Nem hiszek abban, hogy a magánélet és a karrier együtt tud működni ilyen esetben. El kell döntened, hogy az életed bizonyos szakaszában mit vállalsz. Szerintem így korrekt, mert ezzel nem bántasz meg senkit, és magadat sem adod fel!