"A TERMÉSZET MAGA A MEGTESTESÜLT HARMÓNIA,
 A TERMÉSZET EGY RITMIKUS SZIMFÓNIA..." (Osho)

Ezen a délutánon két  fellépése volt Istvánnak a természet lágy ölén. Egerszalókon, a gyógyvizéről híres és egyre ismertebb Eger melletti körülbelül 2000-es lélekszámú üdülőhelyen kezdett,

Ez egy  igen régi település,  létezését először 1248-ban említették írásos feljegyzésekben. Most ünnepelték a gyógyvíz feltörésének 50. évfordulóját. Az történt, hogy 1961-ben kőolaj és földgáz után kutattak a környéken, és meglepetésükre 65-68 fokos gyógyvízre bukkantak helyette. Ez a víz 18-20ezer éves, és 410 méter mélyről tört fel. Évekig csak ott folydogált a víz, építette a mára már védett, 1900 négyzetméternyi sódombot. 1969-ben egy kis, 6 méter átmérőjű beton körmedence készült el, és oda jártak a falu és a környék lakói. Vetkőzés bokorban, semmi infrastruktúra. A víz gyógyító erejéről lassan terjedtek a hírek. Éjjel-nappal és télen-nyáron lehetett menni, hiszen ott volt szabadon, és kezdetben senki nem felügyelte. Igen népszerű hely volt szilveszterkor, sokan ott a vízben köszöntötték az új évet, ültek a havas táj közepén a jó meleg vízben és vidáman pezsgőztek.
Később már volt öltöző bódé, és némi belépődíj, felügyelet. Én még ültem a sódomb néhány ülőkéjében, akkor nyugodtan meg lehetett ezt tenni, folyt rám a gyógyvíz. lehet, hogy akkor a sóval (remélem hosszú távra) tartósítottam magam......................

Hosszú idő telt el,  végre tervek születtek, és  2007-ben felépítették, létrehozták és megnyitották ezt a hatalmas gyógyászati üdülő-pihenő-gyógyító-wellness-fitnesz  komplexumot. Ez a víz valóban nagyon sok betegséget gyógyít, együtt a gyógyulásban vetett hittel csodákra képes.

"GYÓGYSZEREKRE NINCS MINDIG SZÜKSÉG, DE A GYÓGYULÁSBA VETETT HITRE IGEN." (Norman Cousins)

Nagyon szép környezetben, fenyő erdő ölelésében épült fel ez a létesítmény, ahol tegnap a gyógyvíz feltörésének 50. évfordulóját  többek között István fellépésével ünnepelték.
Agyon izgultam magam, hogy nem lesznek elegen, mert összesen egy, azaz egy darab plakátot láttam az egész faluban. A másik dolog, ami miatt féltem, nem lesznek emberek István fellépésén: nem adták meg az időpontot, hogy pontosan mikor is fog fellépni. Ráadásul két különböző időpont jelent meg a hivatalos oldalon és az iwiwen. Gyerekeim már régen megmondták, hogy nem kell annyit fölöslegesen izgulni..................igazuk van.

"MEGYÜNK A DOMBON FÖLFELÉ,
ALATTUNK ZÖLDEN NYÍLIK SZÉT A TÁJ.
VIRÁGZÓ ÁGAK HABOS RÁCSA KÖZT
OLY KÉK A MAGAS ÉG, HOGY SZINTE FÁJ." (Fodor András)

Ide indultunk, egy egri különítmény és jelezték érkezésüket a debreceniek is. Össze is jöttünk tízen, Persze nem megy minden simán. Itt is voltak érdekes, váratlan, de végül jóra forduló megoldandó problémák.
Izgatottan, egymásnak örülve, jaj le ne késsük a fellépést érzéssel megérkeztünk a parkolóhoz. A parkolós fiú rögtön mondta, hogy telt ház van, nem lehet bemenni. A fürdő 1200 férőhelyes és  tele van............Soha nem szokott tele lenni, de ma igen, mondta.
Ezt az információt először fel kellett fogni. Magyaráztam neki, nehogy azt mondja, hogy állva nem férünk el a színpad körül valahol? Mi konkrétan nem akarunk fürödni, csak (???!!!) Tabáni Istvánt akarjuk meghallgatni. Persze ha másképpen nem megy, akkor valahonnan a domboldalból hallani mindenképpen fogjuk.

 "NEM ADOM FEL, MÍG EGY DARABBAN LÁTSZ..........." (Presser Gábor) -  sőt tovább fokozva:
"NEM LESZ MÁR SEM EMBER SE FAL, AMI VISSZATART"...................(Tabáni István)

Természetesen elindultunk a bejárathoz és sajnálkoztunk, hogy az, ha mi nem jutnunk be is borzalmas, de aki messziről jött el azért, hogy Istvánt hallja és kint reked, az tragédia.

A bejáratnál kiderült, hogy mindig arra kell várni, hogy valakik kijöjjenek és a helyükre engednek be embereket.Sokan álltak előttünk és teljesen kiszámíthatatlan volt, milyen időközönként lehet bejutni a hőn áhított helyre. Rajtunk kívül mindenki fürödni akart, amihez ugye kell kabin, az mind foglalt volt. Mondtuk az ajtót nyitó-csukó-kulccsal záró fiatalembernek, hogy mi nem fürdünk, CSAK Tabánizunk. Ez nem hatotta meg, nyilván a főnökei nem engedték, hogy bemenjünk. Azt láttam, hogy a karján csodálatos, tényleg nagyon szép betűkkel volt egy tetoválás, elolvasni nem tudtam, de biztos, hogy nem Tabáni volt beleírva. Attól féltünk, hogy amikorra bebocsátást nyerünk, addigra a fellépésnek vége is lesz. Amikor már sokadik alkalommal jött, de még mindig nem jutottunk be, annyit elárult, hogy nyugi, Tabáni még nem érkezett meg. Hát akkor rendben, várhatunk.

A lényeg: végre kinyílt előttünk is az ajtó, sorállás a pénztárnál, ahol egy spéci karkötőt kaptunk. Ezzel lehet fürödni, enni-inni, minden szolgáltatást igénybe venni , a fogyasztást rátöltik a kis okos chip-kártyára és kijövetelkor lehet fizetni. Mondták is, amikor sorra kerültünk,hogy hányas kabinba mehetünk, de nekünk olyanra nem volt szükség, hiszen teljesen más céllal érkeztünk.............

Egy cseppet bolyongtunk, mert ez az épület belülről is hatalmas, folyosó jobbra-balra, lépcsők le és föl. Futottunk is egy kört, mire sikerült megtalálni a kijáratot a szabadtéri medencéhez és az előtte lévő színpadhoz. Rögtön felfedeztük a "mieinket", akik már korábban bejutottak. Aztán pillanatokon belül felbukkant Peti. Kitaláltam egy remek fehér kendő elhelyezési módot. Lehet, hogy nem én vagyok az első, de én most jöttem rá: a táskámra rákötöttem és amint Petit megláttam elkezdtem szorgosan lengetni. Ő mindjárt észre is vett minket, odajött. Tündéri egy "gyerek". Meg is beszéltük, hogy mivel gyorsan tovább kell utazniuk, dedikálás nem lesz, de egy csoportképet megoldunk majd a fellépés után.

Ugye mondanom se kell, hogy rögtön első sorba kerültünk. A színpad egyik sarkánál a korábban táncoló-éneklő sokszoknyás asszonykórus volt, a másik sarkánál egy másik kórus, a miénk............
A legjobbkor érkeztünk, de jó, hogy nem bent kellett várakoznunk. Megjelent István. A belépésnél át kellett lépnie egy vizes "lábmosó" medencécskét. Ide illik egy párbeszéd:

"- MILYEN FANTASZTIKUS EMBER.
 - TALÁN VÍZEN IS JÁR?
 - KOCOG RAJTA" (Everwood c. filmből)

Szóval átkocogott, kiállt a mikrofonhoz. Nagyon megörültünk neki, lengettem a fehér kendőt, természetesen észre is vette és vidáman odamosolygott.

Indult a műsor. Néhányszor javítani kellett a hangzáson, ahogy ezt megszoktuk.

"SEMMIT SE SZERESSEK FÉLIG CSINÁLNI, VAGYIS A TÖKÉLY ELŐTT MEGELÉGEDNI." (Bolyai János)

Jöttek sorban a dalok, zengett, teljes átélés, hangerő, vidámság, minőség, szárnyalás.  A sokszoknyás asszonykórus lelkesen táncolt a Crazynél.
Nagyon sokan a medencéből hallgatták, nézték. Nem sok ember maradt közömbös, (azért kettőt láttunk!! képzeljétek végig feküdtek mozdulatlanul, csukott szemmel egy nyugágyon! Nem is értem, hogy tudták ilyen fadarab módjára végighallgatni) , mozogtak a kezek lábak, tapsoltak, verték az ütemet, sőt néhányan rajtunk kívül is együtt énekelték az ismertebb számokat.

"SZERETNÉM FELVERNI LELKEM DALÁVAL
A SZOMORÚK SZÍVÉT, A VILÁGOT." (József Attila)

Előtte, mögötte, a színpad körül mindenütt voltak emberek, fiatalok és kevésbé fiatalok.Volt sok külföldi is. remélem el voltak ájulva a hangtól........
A taps nem hangzott annyira erősen, de amikor azt mondta, hogy jön az utolsó szám, természetesen nem engedtük el. Szólt a mi kórusunktól a vissza, vissza. Peti mutatta, hogy oké, egyet még elénekelhet..........aztán ennek is vége lett. Mi szívesen hallgattuk volna ennek a műsornak a dupláját is......mert nem lehet megunni......................

Hát ami ezután következett, érdemes lett volna filmre venni. Zrínyi kirohanása ehhez a futáshoz képest, amit mi ott végrehajtottunk lassú sétálgatás volt.
Syrann a csapat élére állt, kilőtte magát, mi utána és végigszáguldottunk a tömegen keresztül. Hogy mi lehetett a fürdőző népek véleménye, nem tudom, de biztos azt hitték (és teljesen jogosan), hogy ezek nem százasok.......Tudjátok miért volt a futás: hát  a megbeszélt csoportképért.

Nem tudom Istvánék hol mentek ki. Mi a nagy száguldásban eljutottunk a kerítésig, Peti kintről integetett, hogy ők a kerítés másik oldalán vannak, ahova nekünk is át kellett volna jutni. Szerencsére felfedeztük, hogy van egy kiskapu,,( de jó, hogy az mindenütt van) résre volt kinyitva. Mi ott átpréseltük magunkat, irány az autó. Azt nem tudom, hogy István örült-e nekünk. Meleg volt, párás volt a levegő, egy fellépés után, a másik előtt..............mi örültünk, az biztos. Azért lett néhány dedikálás. Erre mondta Peti, hogy na szépek vagytok, a kisujjam adom és az egész karom kell nektek.............
Gyorsan elkészült a csoportkép, Peti egyszerre két készülékkel kattogtatott, már nagyon profi ebben is,  és már indultak is, hiszen elég hosszú út várt rájuk, a csapat másik része Vereben várta a fellépést.

Ez az egerszalóki rész egy nagyon szép környék, amit külön megszépített, hogy István is fellépett. Szerintem mindenki körbenézett a fellépés előtt, de amikor zengett a hang, akkor senki nem a táj szépségével volt elfoglalva.

"UGYANAZ A TÁJ VALAKI MÁS LÉNYÉNEK SZÍNPOMPÁS SZÖVETÉN ÁT NÉZVE MÉG IGÉZETESEBB."  (Vavyan Fable)

Istvánék elmentek, mi visszakúsztunk a fürdő területére és az egri társulat becélozta a kijáratot. Hát bejutni se volt egyszerű, de a kijutásnál is sokat kellett várni. Mintha majdnem mindenki egyszerre akart volna elindulni.A nap fénypontja - számunkra mindenképpen - véget ért.
Várjuk a következő lehetőséget, amikor ismét találkozunk egymással és természetesen Istvánnal, távolság nem akadály..............

"VANNAK MÉG SOK JÓ LELKEK,
AKIKKEL AZ ÉLET ÚTJÁN ÖSSZEAKADUNK,
ÉS MILY SZÉP AZOKKAL BARÁTSÁGBAN
KERESZTÜL VÁNDOROLNI AZ ÉLETEN." (Kármán József)
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.