Lonci - Nemesbikkről
2016.12.04. 11:29
Lélektől lélekig – Szenes est Nemesbikken, 2016. november 18.
Nemesbikk Budapesttől 170 km-re fekvő 950 lakosú község Tiszaújváros közelében, pár km-re az M3-as autópályától. Az Idősek Világnapja alkalmából – kissé megkésve – itt adott kiskoncertet István Szenes Iván dalaiból.
Egy kiskoncert különösen vonzó, pláne az ilyen tematikus, ritkábban hallható. Nagyon emlékezetes és nagy sikerű volt az áprilisi, nagykanizsai Szenes est, így nagy örömmel készültünk a nemesbikki kiskoncertre. Bátyámék felajánlották, hogy elvisznek kocsival, így nekem egyszerű volt az odajutás. 1 percnyi távolságra lakom az autópályától, így másfél óra alatt, kellemes, napsütéses időben értünk Nemesbikkre. A művelődési házat rögtön megtaláltuk a falu főutcáján. 4 órára a pesti lányok busza is megérkezett. Istvánék már próbáltak, mikor beléptünk a nagyterembe. Pont a meglepetésszámot énekelte István, legnagyobb örömünkre egy újabb, tőle eddig még nem hallott dalt, a Kislány a zongoránál-t. István jókedvű volt, a hangja is nagyon szépen szárnyalt. Főleg akkor mosolygott, mikor annál a résznél nézett zongorista zenésztársára, Feliciánra, hogy „kislány a zongoránál” ☺. Miután befejezték a dalt, vicceskedett egy kicsit. Bemutatta zenésztársait, majd azt mondta, hogy vége a koncertnek . ☺ A koncert kezdetéig volt még háromnegyed óra, de a helyiek kezdtek már jönni. De jöttek kicsit távolabbról rajongótársaink is, Tiszaújvárosból, Miskolcról és környékéről, Debrecenből és környékéről. A helyi szeretetotthonból is érkeztek páran, végül megtelt a 100 fős terem.
A koncertet a polgármester vezette fel pár mondattal. Elmondta, hogy már hagyomány náluk az időseknek szervezett zenés e. Ismerik és szeretik Tabáni Istvánt, ismerik és kedvelik Szenes Iván dalait. ☺ Aztán kezdetét vette az 1 órányi csoda. István eddig 15 Szenes dalt énekelt el, 1 órába csak 12-13 dal fér, találgattam, vajon mely dalokat nem énekli most el. 1 tippem volt ☺ - azt nem is énekelte el. István nagyon jó formában volt, a hangosítás is nagyon jó volt – 1 dal kivételével. Sorra jöttek az ismert és kevésbé ismert slágerek. Sanyi most nem cajonon, hanem 3 dobból és 2 cintányérból álló dobszerkón játszott. Feliciánnak kicsit magas volt a zongora, így 2 egymásra rakott széken ülve zongorázott. ☺
István a dalok előtt mondott pár mondatot vagy a dalról, vagy a szerzőről. Nagyon kellemesen, lélekig hatolóan szóltak a dalok, órákig elhallgattuk volna. Elhangoztak a nagykanizsai meglepetésdalok is, de a pesti Szenes est idei újdonsága is, az István által választott Pest felé szökik a nyár. Az utolsó dal a Kislány a zongoránál volt. A dal után István a közönséget is megénekeltette egy kicsit – a dal refrénjét énekeltük vele a capella. A közönség minden dalt jól megtapsolt, az Úgy szeretném meghálálni vastapsot kapott. A végén a közönség visszakövetelte Istvánt, de ő nem adott ráadást. A terem hamar kiürült, csak mi maradtunk ott Istvánra várva. A zenészfiúk és hangtechnikusok majdnem összepakoltak már, mikor István is előkerült. Elcsomagolta a mikrofonját , az állványát és a kottatartóját, aztán lejött hozzánk a nézőtérre. Körbeálltuk és elég hosszasan beszélgettünk. Azt mondta, nagyon örül, hogy ilyen sokan eljöttünk. ☺ Azt is mondta, szereti, ha ismerős arcokat lát a közönség soraiban. ☺ Most láthatott jó párat. ☺ Szóba kerültek a festményei, a szikszói operagála, ahol az előadás előtt 2 órával a próbán találták ki az énekesek, hogy énekelje el velük az O sole mio-t. István mondta nekik, hogy nem tudja a szöveget. Erre a kezébe nyomták. Megtanulta, csak azt nem tudta, hogy a végén meddig fogják kitartani a hangot. ☺ Így legalább mi is hallhattuk a gyönyörű hangját. ☺
Mivel a zenészek és a technikusok is már végeztek a pakolással és útra készen várták Istvánt, meg a pesti lányok taxija is megérkezett, valamennyien útra keltünk szívünkben és lelkünkben a zene és a találkozás élményével . Ez az előadás bármely nevesebb koncertteremben elhangozhatott volna, de ezen az estén Nemesbikk lakosságát tisztelte meg István a lelkéből áradó gyönyörű hangjával. Nagy köszönet illeti a zenésztársakat is, Kovács Felicián zongoristát és Tiba Sanyi dobost, akik méltó társai voltak Istvánnak.
|