Magyar sztár kerestetik

Csikó Szabolcs? Veres Robi? Bad Boyz? Néhány hónapja még fogalmunk sem volt, milyen emberek rejtőznek e nevek mögött. A tehetségkutató műsoroknak köszönhetően azonban szerte a világban nap mint nap kerülnek felfedezésre újabb és újabb szenzációk. Alapvetően persze minden produkció egyedi értékelésen megy keresztül az emberi fejeken és válik népszerűvé avagy csúszik bele a süllyesztőbe. Számos vélemény szerint a médiatörténelem egyik jelentős pillanata volt, amikor a tehetségkutató műsorok „atyja”, a valóságshow-k műfaja felfedezésre került és elterjedt a világban.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy mit is értünk pontosan „valóságshow” alatt, ugyanis az utóbbi idők tévéműsorai között sok olyan műsort is találhatunk, amely valamilyen formában valóságos események bemutatásával igyekszik felkelteni a nézők érdeklődését. Így például egy olyan műsort is valóságshow-nak kell tekinteni, mint a Fókusz, mert a bemutatott, megtörtént eseményeket a játékfilmekre jellemző történetmeséléssel adja elő. Ezen kívül olyan tévéműsorok is készülnek, melynek szereplői nem színészek vagy sztárok, hanem hétköznapi emberek (pl.: Balázs-show, Mónika-show). A döbbenet az, hogy ezek népszerű műsornak számítanak, életre keltve ezzel Andy Warhol elhíresült jóslatát, miszerint: „A jövőben mindenki híres lehet 15 percre.”
 

A hetvenes években, az Egyesült Államokban egy család életét nyomon követő műsor tett először mély benyomást a médiára. A család életében lévő konfliktusok és helyzetek izgalmas helyzeteket kreáltak, így már csak egy lépés volt az egy házba hermetikusan bezárt, a főnyereményért és a sorsukról döntő nézők kegyeiért harcoló „átlagemberek” mindennapjainak bemutatása. 1999-ben pedig, a magyar televíziózás megrengetéseként megjelent a Hollandiából induló „reality show”, a Big Brother, melynek licence alapján gyártotta a TV2 saját műsorát.

A valóságshow után pedig nem sokkal pedig megjelent a tehetségkutatás, melyről megszámlálhatatlan számú bőrt húztak le és fognak még lehúzni. Az angoloknál indult Britain's Got Talent, valamint az amerikai American Idol szolgáltatott alapot a világban elterjedt számos variációnak. A témában a hazai két nagy rivális csatorna között a TV2 volt gyorsabb, 2004-ben a Megasztár elindításával, mely idén az 5. évadához érkezett. Az RTL Klub csak később jelent meg Csillag születik című műsorával, melynek második szériája tavaly hirdetett győztest.

És úgy tűnik, Magyarországon még mindig vannak felfedezésre váró popsztárok, ugyanis 2010-ben az RTL Klubon látható a külföldön nagy sikerrel vetített X-Faktor. Ennek a szintén Angliából indult Pop Idol szolgáltatott alapot és hivatott zenei tehetségeket felkutatni, igazi vetélytársat jelentve a TV2 dalos műsorának. Az X-Faktor 2004-ben indult, és azóta számos ország vette már meg, többek között Bulgária, Norvégia, India és Marokkó is.
A megvett licencműsort szabályok kötik, tehát nem egy másolt showt láthatunk majd. A jelentkezők három kategóriában indulhatnak: 16-24 évesek, 24 év felettiek, valamint duók vagy együttesek. A műsorkészítők egy előválogatás során döntik el, kik azok, akik a zsűri előtt a második megmérettetésen is bizonyíthatnak, mely nyílt közönség előtt zajlik majd. Az innen továbbjutók pedig egy felkészítő táborban ismerhetik meg közelebbről azt a zsűritagok, aki az úgynevezett mentor lesz, vagyis az adott személy vagy csoport felelőse.

A recept tehát igen egyszerűnek tűnik: végy számos – tehetségesnek tűnő – embert és alapos válogatás után tedd őket egy színpadra, ahol az egyes előadott produkciók már a nézők kegyeiért (telefonon és SMS-ben leadott szavazataiért) mérkőzhetnek meg egymással. A felfedezésre váró repertoár mindig széles, legyen énekes, néptáncos, szavaló, akrobata, rúdtáncos vagy bűvész, ha a zsűrit meggyőzte, irány a középdöntő.
És ki ne álmodozott volna arról gyerekkorában, hogy egyszer felkarolják és híres lesz? A csillogásnak és dicsfénynek azonban számos árnyoldala létezik, melyet egy hétköznapi ember sokszor számításba sem vesz. A hirtelen jött siker ugyanis valakit felemel, valakit tönkretesz, valakit pedig egyáltalán nem változtat meg és a műsor végeztével szépen vissza is tér a mindennapi kerékvágásba. Rossz nyelvek szerint ezek a szereplők csupán a modern kor emblematikus figurái, akiket beszippant a média, és a hirtelen jött sikert pedig nem tudják jól kezelni. De előfordul olyan előadó is, aki így próbál sikeressé válni, tehetségét pénzre váltani, hiszen egy 15 perces tévés szereplés sokkal jobban kamatozik, mint egy eldugott pubban szórakoztatni a közönséget. Így hát sokan nekivágnak – van, aki újra meg újra – abban a kifogyhatatlan reményben, hogy egyszer majd ők lesznek a kiválasztottak.

Az ilyen típusú műsor mindig széles nézőközönséget vonz, de vannak hátulütői is. Nem egy rosszindulatú pletyka éri például a tévécsatornákat egy-egy telefonos szavazással segített show vetítése közben a sorsolásra és annak tisztaságára vonatkozóan. Sokak véleménye szerint a nyertes már a középdöntők indulása után biztos, a szavazatok szinte semmit sem érnek, csak a csatornák megélhetését biztosítják. Ugyanakkor előfordulnak olyan eredmények is, melyek ezt cáfolni látszanak – vegyük csak példának a Csillag születik második szériájának nyertesét, Tabáni Istvánt, aki mellett három olyan versenyzőt is láthattunk, aki közül bármelyik esélyesebb lett volna a győzelemre.

A show pedig csak folyik tovább, aztán a huszadik széria után csak megunják az emberek, hiszen a struktúra ugyanaz, csak a szereplők változnak.

Suskó Szilvi