Hangpróba, egy-kettő – nevet a diktafonba Tabáni István az interjú kezdetén. Felszabadult, boldogan mosolyog, hiszen most már övé, amire mindig is vágyott:  a siker, az elismerés. És az elégtétel: bizonyított önmagának és azoknak is, akik eddig bántották!

Igazán meseszerű történet az Öné…

Most, hogy mondja, tényleg! Ez olyasmi, bár kissé közhelyesen hangzik, mint a mese a fiúról, akiből királyfi lett. Ez történt velem is, pedig álmodni sem mertem.

Már csak a királylány hiányzik?

A királylány még valóban hiányzik, de persze sok minden más is. Most leginkább egy kiadós pihenés az, amire vágyom. Persze az ünnepek alatt sokat voltam a családommal, volt időm magammal is foglalkozni egy keveset, így az új évnek már energikusabban vágok neki.

Pedig a hot most hozott néhány lehetséges királylányt.

Köszönöm! Kár, hogy a nyereménnyel nem járt egy ilyen szép lány, mint akikkel együtt fotóztak ma. De komolyra fordítva a szót: valóban nagyon jól éreztem magam a fotózáson közöttük! Mindannyian nagyon csinosak és kedvesek voltak. Sajnálom, hogy mennem kellett tovább, és nem mulathattunk reggelig – várt a színpad.

Ég és föld a különbség a két Tabáni István között: az egyik az, aki megjelent a Csillag születik válogatásán, a másik, aki most győztesként ragyog a fényképezőgép előtt. Nehéz volt levetkőzni a gátlásokat?

Azért van még belőlük bőven. Itt most sokat segítettek a lányok, a stáb és az a pár korty pezsgő, amit ittam ezen a szilveszteri bulin.

Hogyan lehet az, hogy egy ennyire tehetséges férfi tele van szorongással?

Ez nagyon régre vezethető vissza, egészen a gyerekkoromig. Rossz emlék, nem szívesen beszélek róla… Iskolai megaláztatásokról van szó, körülbelül egy évig valódi terrorban éltem. A gyerekek nagyon kemények tudnak lenni. Úgy érzem, most valahogy elégtételt is vettem azokon, akik régen bántottak.

Másoknak bizonyított, vagy önmagának?

Mindenkinek. Magamnak is. Visszatért az önbizalmam, amit elvesztettem. Néhányan azok közül, akiknek a rossz éveimet köszönhetem, most biztosan keresni fognak, vagy éppen ellenkezőleg, megpróbálnak ártani nekem. De én nem vagyok haragtartó ember… Most fenn vagyok, és remélem nem ejtenek le később sem.

Ez a siker bizony nem jött könnyen…

Hát nem. Sokáig elfogadtam a sorsomat, azt, hogy nem leszek elismert művész. Beletörődtem, hogy nem futok be karriert, csak úgy leszek. Dolgozgatok, elvegetálok. De megtörtént a csoda, amiben már nem is hittem.

A zárkózottság azonban nem múlt el teljesen.

Kell ez a zárkózottság, hiszen ha mindenkinek megnyílnék, az nem lenne jó. Tudom, hogy most már közszereplő vagyok, így más a világ. Nem volt rossz az előző, a „civil” életem sem, csak nagyon különbözött attól, ami most vár rám.

Sokan féltik is a sikertől, ami képes összetörni azokat, akik nem tudják kezelni.

Tudom, De lassan csak belerázódom. Még új ez nekem, meg kell emésztenem, ha lehet így mondani. De olyan biztos háttér van mögöttem, amivel könnyebb. Az édesanyám, az édesapám eddig is mellettem voltak, és támogattak. Ők azt sem hagyják majd, hogy elszálljak.

Hajlamos rá?

Az ember gyarló, a csábítás meg nagyon erős, de én eddig még sosem szálltam el. Pedig a festészetben voltak sikereim. Igaz, akkor nem ismertek ennyien. De az jó, ha az ember tisztában van a képességeivel. Látunk olyanokat is, akiknek nem volt túl nagy tehetségük, mégis elrugaszkodtak a valóságtól. Én bízom benne, hogy olyan tudok maradni, amilyen vagyok: egyszerű – hiszen ilyennek ismertek meg az emberek.

És persze ne feledkezzünk meg a rajongó nők tömegéről sem! Kap ajánlatokat?

Úgy nem, hogy „gyere egy éjszakára”.  De ki tudja, lehet?  Lehet, hogy hamarosan ez is be fog következni. Egyébként igen, sokan szeretnének ismerkedni velem.

Nincs köztük az igazi?

Van néhány szimpatikus hölgy, de a műsor meg az ünnepek miatt nem volt időm ezzel foglalkozni. Próbálok majd alkalmat találni a randevúzásra, csak legyen idő… Abból most kevés van, lemezt készítünk, remélhetőleg fellépéseim is lesznek. Meg aztán nehéz is eldönteni, hogy mit akarnak: a csillagot vagy engem, önmagamért.

Milyen az a nő, aki meg tudná hódítani Tabáni Istvánt?

Jó kérdés. Mit is keresek egy nőben? Olyan nehéz erről beszélni. Mit néz meg egy férfi? Először is a külsejét. Helyes, tetszik. Persze ez nem elég, próbálja az ember lelkileg is megtalálni a közös dolgokat. Ahogy mindenhez, a jó kapcsolathoz is összhang kell. Nagyon fontos azonban, hogy olyan lány legyen mellettem, akire lehet támaszkodni. Nemcsak akkor kell velem lennie, amikor minden tökéletes, hanem a bajokban is. Akkor erős egy szerelem, ha az akadályokat  sikerül együtt legyőzni. Igen, olyan társra vágyom, aki nem csak a sikereimben, hanem az esetleges kudarcaimban is kiáll mellettem.

Arról cikkeztek a lapok, hogy néhány éve volt egy ilyen kapcsolat az életében.

Az igaz, hogy szerelem volt, de nem volt az igazi. Nagyon rövid ideig tartott. Miatta lett vége, ő nem akart engem. Aztán, amikor visszajött volna, már én nem szerettem volna tőle semmit.

Helyénvaló a kérdés: hol vagy, nagy szerelem?

A nagy szerelem még várat magára. Abban azonban biztos vagyok, hogy eljön. Csak ki kell várnom.

2009. dec. 30. Az interjút készítette: Klátyik Heni